Ma hét éve,

hogy Miszori Zoltán atya átköltözött.
Életszentség hírében.
Rendben, de...

Miért nem engedte a Mindenható, 

hogy még néhány évtizedig folytassa gyümölcsöző lelkipásztori életét itt, közöttünk, értünk?

Igen, sokunk (önző?) nézőpontjából úgy tűnik, hogy még maradnia kellett volna, 

hogy bátorítson, tanácsot adjon..., hogy itt legyen még velünk, nekünk.

Miért?

Ugyanaz a kérdés, mely nyilván őt is megkísértette.

De ő nálunknál nagyobb hittel tudta megválaszolni magának és nekünk: barátságban maradunk és Odaátról is segítő támaszunk marad, a hitet próbáló rejtett, de a korábbinál még hatékonyabb módon.