Ötvenedik születésnapommal érkező

egyik ajándék, hogy egyre jobban látom: volt, amiben tévedtem.

Ajándék az is, hogy ennek ellenére sem változott a meggyőződésem az Igazság létezéséről, megismerhetőségéről, de azt már tapasztalatból tudom, hogy bárki, bármikor tévedhet.

A kivétel, Róma püspökének a bizonyos kitüntetett pillanatokban érvényesülő, csodálatos tévedhetetlensége, szintén óvatosságra intő figyelmeztetés: csak ő, csak akkor csalatkozhatatlan, de mindenki más tévedékeny, tehát olykor téved is.

Ráadásul, miközben egy igazság van, akár több, egymást kizárónak tűnő állítás is érvényes lehet rá. Tehát nem is minden, felületes értelmezésben tévedésnek látszó álláspont mond ellent valójában az igazságnak.

Ja, és ha én lassacskán beláttam ezt, akkor okkal bízhatunk abban, hogy mások - most még talán túlságosan is harciasan vitázó lelkek - szintén szelidülnek majd az idő múlásával. :)